Az arthrosisos fájdalom kezelési lehetőségei
Az arthrosis a legelterjedtebb ízületeket érintő mozgásszervi megbetegedés. A gyulladásos ízületi betegségektől elkülönítendő, a degeneratív ízületi betegségek körébe soroljuk.
Összefoglalás
Az arthrosis a leggyakoribb ízületi betegség, mely jelentősen nehezíti a beteg mindennapi tevékenységeit. Jelen cikk rövid jellemzést nyújt az arthrosisról általában és egyes típusainak speciális vonásairól, illletve kezelési lehetőségeiről. Kulcsszavak: arthrosis, fizikoterápia, fájdalomcsillapítás.
(Dr. Megyaszai Márta)
|
Az életkorral egyre növekszik előfordulása, de kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszanak, "rizikófaktornak" tekinthetők.
Hajlamosítanak arthrosisra bizonyos foglalkozások és az obesitas is, utóbbi főleg a teherviselő ízületeket érinti.
Az arthrosisos ízületben az ízfelszín necrosisa, a porcréteg elvékonyodása, a synovium gyulladása és hipertrófiája, a csontperemek hipertrófiája (osteophytaképződés) jelentkezik. Ezen elváltozások az ízület minden alkotórészét érintik, és ezáltal megbontják az ízület anatómiai-biomechanikai egységét, ami az elváltozások fokozódásához vezet. Kezdetben lehetséges a kompenzáció, de később, a folyamat előrehaladásával a tünetek is jelentkeznek.
Továbbiakban egyes ízületek arthrosisának jellemzőit vázolom, kitérvén a terápiás lehetőségekre is.
Arthrosis coxae
Fokozatosan kialakuló, terhelésre fokozódó, csípőtáji, tomportáji és lágyékhajlatra lokalizálódó fájdalom jelentkezik először. Később a fájdalom a comb elülső-belső felszínén térdig sugározhat, sőt gyakran csupán a térd fájdalmát jelzi a beteg, holott a térdnél panaszait magyarázó, rtg-vel vagy ultrahanggal kimutatható elváltozást nem találunk. Utóbbi esetekben mindig gondolni kell csípőízületi eredetre.
A fájdalom terhelésre fokozódik, lépcsőzéskor, ülésből való felálláskor és a mozgás kezdetekor erősebb. Később az ízület "bejáródik", a fájdalom csökken.
Később jelentkeznek a csípőízület mozgásbeszűkülésének jelei. Legelőször a berotatio szűkül be, legkésőbb a flexió. A mozgás beszűkülése a mindennapi életben is nehézségeket okozhat a betegnek: zokni, cipő, nadrág felvétele, lábujjkörmök levágása, közlekedési járműre való felszállás is problémát jelenthet. A fájdalom mellett kialakul az adduktor izomzat spazmusa, a comb és farizomzat atrófiája.
Rtg-felvételen a csípőízületi rés beszűkülését (a porc elvékonyodása miatt), subchondralis cisztákat és szklerózist, osteophytákat láthatunk.
Terápia
1. Gyógyszerek
A fájdalom csillapítására egyszerű fájdalomcsillapítók használatosak (paracetamol). Ha a képet gyulladásos komponens is színezi, non steroid gyulladáscsökkentők adhatók. Kiegészítőként izomlazítók és lokális infiltrációk (adduktor izmok) jönnek szóba.
2. Sebészi megoldása lehet preventív (osteotomia, pl. dysplasia miatt, a szekunder arthrosis kialakulásának megelőzésére) vagy terápiás: total endoprotesis beültetésével. A műtét előtti és utáni gyógytorna rendkívüli fontossággal bír.
3. Egyéb terápiás lehetőségek:
Arthrosis genus
Terheléskor, indításkor fokozódó fájdalom jellemzi. A térdízület deformálódik, flexiós kontraktúra, varus vagy ritkábban valgus állás alakulhat ki. Felületesebb ízület révén, fizikális vizsgálattal is sokat deríthetünk ki az ízület állapotáról. Radiológiai tünetei a többi arthrosishoz hasonlóak.
Terápiájában a testsúly csökkentése igen fontos, a térdízületi arthrosis kialakulásban és előrehaladásában van legnagyobb szerepe a testtömegnek. Gyógyszeres terápiájában fájdalomcsillapítók, non steroidok és inflammált arthrosis esetén akár intraarticularis steroidok is szóba jönnek. Fizioterápia, súlyosabb esetben sebészi megoldás itt is szóba jönnek.
A láb arthrosisai
Leggyakoribb az I metatarsophalangealis ízület arthrosisa hallux valgus talaján kialakulva, melynek terápiás megoldását a gyógytorna, betét hordása, ortopédcipő, a láb tartási rendellenességeinek sebészi korrekciója jelentik.
A vállízület arthrosisa
Gyakrabban fordul elő az acromioclavicularis ízület arthrosisa, ekkor a kar magasba emelése fájdalmas. A vállízületi arthrosis ritka, inkább szekunder arthrosisa jellemző.
Terápiájában a gyógyszeres és fizioterápiás lehetőségek jönnek szóba.
Bönyökízületi arthrosis
Polyarthrosis részjelenségeként fordul elő.
A kéz arthrosisos elváltozásai
Gyakran látjuk az I carpometacarpalis ízület arthrosisát. A fájdalmon túl a hüvelykujj addukciós kontraktúrája alakul ki mozgásbeszűküléssel.
Másik gyakori arthrosisforma a kéz polyarthrosisa. Főleg idős nőkön láthatjuk, igen gyakori betegség (15%-ban fordul elő), férfiakon ritkább (5%). Érintheti a proximalis (Bouchard) és a distalis (Heberden) interphalangealis ízületeket vagy mindkét ízületi sort. Olykor erozív, destruktív jelleggel fordul elő.
Terápia:
Felhasznált irodalom
1. Székács, B.: Hipertónia 2000. Bp.: Promenade Publ. House, 1997.
2. Szamosi, T.: Felnőttkori kóros állapotok megelőzése gyermekkorban. Bp.: Medicina, 1993.
3. Williams, R. G., Hunt, S. C., Hasstedt, S. J. et al.: Genetics of hypertension: What we know and don't know? Clin. Exp. Hypertens, A12.: 865-876., 1990.
4. Pickering, T. G.: Inheritance of hypertension and blood pressure reactivity. Hypertension, 16.: 498-500., 1990.
5. Folkow, B.: Critical review of studies on salt and hypertension. Clin. Exp. Hypertens, A14.: 1-14., 1992.
6. Környei, V.: Gyermekorvosok és az ischaemiás szívbetegség primaer prevenciója. Magyar Pediáter, 23.: 80-82., 1989.