Készült: 2009. október 27. kedd
Honnan van a sok sav?
Az ember alapvetően bázikus lény. Azaz jobban szereti, ha a teste nem savas jellemzőket mutat, hanem lúgost. Bár, hogy teljesen őszinték legyünk a legjobb, ha szervezetünk egészséges egyensúlyban tartja a sav és a bázisok arányát. Hiszen önmagában a savakkal nincs semmi baj.
Tegyünk az elsavasodás ellen, hogy jól érezzük magunkat
A fentieken kívül még az is tetézi savasodásunkat, hogy túl kevés alkalmat adunk szervezetünknek, hogy természetes úton megszabadulhasson tőlük, például:
- túl keveset iszunk,
- vagy nem mozgunk eleget,
- az oxigénhiány is savak termelődéséhez vezet,
- a test kónikus vitamin,
- vagy nyomelem hiánya miatt nem tud befejezni bizonyos anyagcsere folyamatokat, így savakat termel,
- ha a rossz élelmiszert rosszkor, rosszul megrágva és gyorsan esszük meg, még egy eredetileg bázikus élelmiszer is savszállítóvá alakul hat át (a táplálkozástudományban ezt „bázisfordításnak” nevezik).
- e mellett a bélflóránk, az anyagcsere folyamataink is hozzájárulhatnak a savasodáshoz,
- a nem megfelelő élelmiszerek (vagy az élelmiszerek nem megfelelő keverése) erjedési és rothadási folyamatokat indíthatnak a szervezetben, ami gázképződéshez vezet (puffadás), ami pedig bejutva a véráramba savasodást okoz,
- az állati fehérjék fogyasztásának következményeként a húgysav képződése.
A sósav az emésztéshez nélkülözhetetlen. Az édességek fogyasztása során ecetsav keletkezik. A testi megerőltetés tejsav, míg a sertéshús vagy sajtfélék fogyasztása kénsav létrejöttét eredményezi szervezetünkön belül.
És akkor még nem is beszéltünk a táplálkozás útján bekerülő idegen savakról (pl. E-236: hangyasav; E-260: esetsav; E-270: tejsav; E-338: foszforsav; E-507: sósav; E-513: kénsav stb.). Szóval van itt sav rengeteg E mellett még egy csúnya adat.
A helyes táplálkozásnak úgy kellene kinéznie, hogy
20%-ban
savasító, míg
80%-ban
lúgosító ételeket kellene tartalmaznia. E helyett egy nemrégiben készült felmérés szerint
az emberek túlnyomó
többsége 90%-ban savasító élelmiszereket fogyaszt!
Savasodás tehát az alábbi okokból jöhet létre:
- helytelen táplálkozás;
- elégtelen rágás;
- túl keveset eszünk a jóból (lúgosító ételek);
- túl sokat a rosszból (savasító élelmiszerek);
- bosszúság, félelem, stressz, egyéb pszichikai terhelések;
- bélflóra zavarai;
- erjedés a vékonybélben;
- rothadás a vastagbélben;
- puffadás.
No jó, de hogy lehet fejben tartani mindig, mindenkor, hogy mi a lúgos, mi a savas étel, vagy ital? Ki tud ennyi energiát ráfordítani, pláne egy rohanós nap közben? A jó hírem az, hogy nem kell rá odafigyelni. Illetve hadd javítsam is mindjárt magamat. Előbb-utóbb meg kell tanulni odafigyelni rá. Nem kell azonban egyből mindet tudni. Ez nem úgy működik, hogy majd csak akkor kezdek el helyesen élni, ha már mindent tudok róla.
Első körben elegendő megszívlelni egy, majd még egy tanácsot. Elkezdhetünk figyelni egy-két dologra, amit megtanultunk. Szépen fokozatosan ki fog alakulni az a szemlélet, amellyel a fő savasodást okozó tételek kiszűrhetők.
A másik jó hírem, hogy ha már tudjuk azt, amit itt leírtam, akkor elkezdetünk tenni ellene!
A savasodás néhány jellemző tünete: székrekedés, hasmenés; külső és belső gombásodás; depresszió, ingerlékenység, agresszivitás, csekély mértékű terhelhetőség; tanulási és emlékezetzavarok, szétszórtság; az életöröm, az aktivitás és a teljesítőképesség hiánya; szükségtelen és könnyen elkerülhető megbetegedések.
Jó egészséget kívánok!