Egy szálloda kávézójában a pultnál ültünk… aki édesítővel itta a kávét, túlsúlyos volt. Nem kicsit. A soványak mind cukorral itták. Akkor jó ideig nem használtam édesítőszert.
Akkoriban már javában vizsgáltam-kutattam, mitől nem tudunk lefogyni, mitől buknak be a fogyókúrák és mi a különbség a soványak és a kövérek között (mert azt tanultam, hogy ha el akarsz érni valamit, azokat figyeld, akik ott vannak, ahova tartasz). Egy szálloda kávézójában a pultnál ültünk, ismerősök is, idegenek is, és - mily meglepő - kávéztunk. Azt vettem észre, hogy mindenki, aki édesítővel itta a kávét, túlsúlyos volt. Nem kicsit. A soványak mind cukorral itták. Akkor jó ideig nem használtam édesítőszert.
|
Nem arról akarok írni, hogy rákkeltő az aszpartam, vagy sem. Nem tudom, lehet, hogy igaz, lehet, hogy hisztéria, nincs módomban utánajárni. Meg arról sem akarok írni, hogy mennyire egészségtelen a vegyianyag az étkezésünkben. Erről történetesen tudom, hogy igaz. De azt is tudom, ez mennyire nem érdekelt, ha a fogyásban meg segített volna. Hiába tudom. Ki tudja, ha nem értettem volna meg, hogy a fölösleges méreganyagok éppen a fogyást akadályozzák, talán még most sem figyelnék ezekre a dolgokra.
Az édesítőszer sem azért lett nálam feketelistás, mert nem egészséges, hanem mert hízlal. Nem, nem viccelek.
A testünk elég jól ki van találva, mint már többször megállapítottuk. Az nem valami szlogen, hogy az emésztés a szájüregben kezdődik, és nem csak mechanikusan. Az sem úri huncutság, hogy ízeket érzünk. Amikor az édes íz érzete eljut az agyba, onnan azonnal indul a parancs, hogy figyelem, édes anyag érkezik, tessék felkészülni a fogadására: azaz édes anyagot emésztő enzimek termelődnek az emésztőrendszerben.
Amikor mesterséges édesítőszerek keltik ezt az információt, akkor az enzimek felhalmozódnak, és ott kószálnak felhasználatlanul. Megy hát vissza a távirat, hogy valami félreértés történt, az édes anyag nem érkezett meg. Nem gondolom, hogy egy-két alkalom romlásba döntené a szervezetet, annál azért intelligensebb. De ha naponta többször, napokon, heteken át bolondítjuk... Az agy folyamatosan kapja a követelő-sürgető üzenetet, mire elkezd engem molesztálni, édesség-vágy formájában.
Amikor egy magzat fejlődéséhez valamilyen fontos anyagból kevés van a mama szervezetében, olyan erős kívánság éri el, ami mindent elsöpör. Gondolod, hogy ez a mechanizmus a terhességgel keletkezik, és megszűnik a szüléssel? Természetesen jelen van mindig, csak amikor két testre kell vigyázni egyszerre, akkor felerősödik a feladattal. A legtöbb túlsúlyos ember az édesség kontollálhatatlan rohamokban történő zabálásától hízott meg (bocsánat, csak azért merem ilyen durván kifejezni magam, mert én is ebbe a kategóriába tartozom, és mert hát ez az igazság...). Ezt pedig sokkal több esetben az előzi meg rendszeres édesítőszer-fogyasztás, mint gondolnánk...
Fogyni meg mégiscsak szeretnék, és hát a cukor, a méz 400 kalória 10 deka, az édesítő meg ugye nulla. Szóval... A magam részéről annyi engedményt tettem, hogy lehetőleg nem használok édesítőszert. Főzéshez gyakorlatilag soha. De a kávét, teát, tejeskávét felesben édesítem: egy kiskanál cukor, egy szem édesítőszer. Akkor az enzimek kapnak felasatot, én meg takarékoskodtam kicsit a kalóriakeretemmel ;)
Az eredeti oldal itt található >>
Forrás:
http://www.lifefit.hu/index.php?page=hir&hir=312