Készült: 2008. július 19. szombat
"Mit csinálnak a fájdalom- és lázcsillapító gyógyszerek? Honnan "tudják", hogy hol kell hatniuk?"
A fájdalom- és lázcsillapító szereknek számtalan típusa létezik, melyek különböznek egymástól a hatás erősségében, fő profilukban (azaz abban, hogy elsősorban fájdalom vagy láz enyhítésére használhatók-e), és ennek megfelelően fő alkalmazási területükben is.
Gyógyszerekkel vagy a természetes anyagokkal gyógyítsuk magunkat, vagy talán mindkettővel?
A sok különbség mellett nagyon fontos közös vonás, hogy mindegyik úgynevezett nem szteroid gyulladásgátló -ebbe a gyógyszercsaládba tartoznak a fájdalom- és lázcsillapítók- ugyanazt az enzimet gátolja.
A ciklooxigenáz (COX) nevű enzim a gyulladásos folyamatok során a sejtekből felszabaduló arachidonsavból úgynevezett prosztaglandinokat készít. Ezek a prosztaglandinok és közülük is elsősorban a PGE2 nevű, döntő szerepet játszanak a gyulladás tüneteinek kialakulásában.
Tágítják az ereket, fokozzák az érfal átjárhatóságát, emiatt az érintett terület melegebbé válik, bőrpír és ödéma keletkezik. A PGE2 az idegvégződésekhez kötődve csökkenti azok ingerküszöbét is, azaz elősegíti a fájdalom létrejöttét. A prosztaglandinok a többi gyulladásos molekula hatását is elősegítik, felerősítik.
A láz úgy alakul ki, hogy a gyulladás, fertőzés helyén interleukin-1 nevű anyag szabadul fel, ami eljut az agy lázért felelős központjába, és ott a PGE2-termelődés serkentésével magasabb hőmérsékletre állítja a test "termosztátját". Kimutatták, hogy ha az agyba PGE2 injekciót adnak, az önmagában lázat okoz.
A lázcsillapítók csak a PGE2 miatt emelkedett testhőmérsékletet csökkentik, normális hő esetén nem kell attól félni, hogy lehűlünk, ha lázcsillapító hatással rendelkező gyógyszert veszünk be. Minden nem szteroid gyulladásgátló gátolja a COX enzimet, és ezáltal csökkenti a prosztaglandinok mennyiségét. A gyógyszerek természetesen nem "tudják", melyik testtájon kell kifejteni hatásukat, a szervezetben mindenhol gátolják a COX enzimet. Ez egyébként problémát is jelent, mert a gyomor-bélhuzamban lévő COX-1 nevű enzim gátlása felelős a rendszeresen szedett nem szteroid gyulladásgátlók fekélykeltő mellékhatásáért. A modernebb gyógyszerek egy része már csak a gyulladásos tünetekben szerepet játszó COX-2-t gátolja, a COX-1 működését nem befolyásolja.
Cikket a National Geographic 2006. október 18-i számából idéztem.
Beküldő: Dr Kolpaszkyné Székely Mária