• Egyesületünk ebben az évben is több szakmai programot szervez. Kérjük, ha lehetősége van, támogassa adója 1%-ával egyesületünk működését, köszönjük. Részletekért kattintson!
  • A fizioterápia a természetes gyógymódok összességét jelenti, a természet energiáit (kémiai, mechanikai, elektromos, mágneses) használja fel gyógyításra.
  • A magyarországi fürdők közül harmadikként a harkányi fürdőt szeretnénk bemutatni a honlapunkat olvasóknak.
  • Negyedikként a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő jellegzetes „illatú” kénes termálvízét mutatjuk be.
  • Jobb gyógyulási és túlélési esélyei vannak a rendszeresen mozgó, egészséges testsúllyal élő prosztatarákos férfiaknak.
  • Illúzió vagy valóság? Varázsoljon 3D TENS útmutatót! Az izom- és idegingerlő berendezések felhasználóinak és a technológiai újdonságok iránt érdeklődőknek szeretnénk kedveskedni Kerekes Márton munkájával: a TENSEL névre hallgató alkalmazással.

Zsír vagy olaj?

Készült: 2011. november 18. péntek

Ha a zsírban és az olajban is zsírsavak vannak, akkor mitől függ, hogy éppen minek nevezzük? A kakaózsiradék vajnak vagy olajnak számít? 
 
oliva olaj zsirok

A sok telített zsírsavat tartalmazó állati eredetű zsiradékok helyett
használjunk telítetlen zsírsavakban bővelkedő növényi zsiradékot! 


A zsiradékokat elnevezés tekintetében szobahőmérsékleten tapasztalható állaguk alapján csoportosítjuk – a folyékonyakat az olajok, a szilárdakat a zsírok közé soroljuk.

Apró érdekesség de a fentiek alapján érthető, hogy a kakaó terméséből elkülönített zsiradékot miért hívják a forró égövi országokban kakaóolajnak, Európában viszont kakaóvajnak/kakaózsírnak. A kakaózsiradék lágyuláspontja 30 fok körül van, ezért mindkét elnevezés helytálló az adott hőmérsékleti viszonyok között.

Növényi olajokat és zsírokat, valamint állati eredetű zsírokat és olajokat egyaránt konzisztencia tekintetében különböztethetünk meg.

A zsiradékok 

 
oliva olaj Egy zsiradék fizikai viselkedését (pl. olvadáspontját), és az emberi szervezetre gyakorolt hatását (pl. a vér koleszterin koncentrációjának befolyásolását) is döntően meghatározza annak felépítése. Érdemes ezért egy kicsit elidőzni a kémiai képleteknél, hogy világosan lássuk a különbségeket.
A zsiradékok túlnyomórészt glicerinnek zsírsavakkal képzett vegyületeiből (főként trigliceridek) állnak. Mellettük különböző zsírszerű anyagok (lipoidok) is találhatók.

A zsírsavak között megkülönböztetünk telített (vagyis kettős kötéseket nem tartalmazó) és telítetlen (azaz kettős kötést/kötéseket tartalmazó) zsírsavakat. Elsősorban az állati eredetű élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása miatt, hazánkban telített zsírsavakból - palmitinsavból, sztearinsavból, stb. - nagy mennyiség jut a szervezetünkbe, s ez a szív-érrendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelent. 
 

Telítetlen zsírsavakból viszont annál kevesebbet veszünk magunkhoz, így ezek arányát előnyös lenne növelni táplálkozásunkban, elsősorban a szív-érrendszerre kifejtett védőhatásuk miatt. 

A sok telített zsírsavat tartalmazó állati eredetű zsiradékok helyett használjunk telítetlen zsírsavakban bővelkedő növényi zsiradékot!

Bár ránézésre nem lehet megállapítani egy zsiradékról, hogy milyen mennyiségben tartalmaz telített, illetve telítetlen zsírsavakat, általánosságban elmondható, hogy a telített zsírsavakban bővelkedő zsiradékok szobahőmérsékleten szilárdak (zsírok), viszont minél több telítetlen zsírsav van egy zsiradékban, annál alacsonyabb az olvadáspontja, azaz szobahőmérsékleten folyékony (olaj).

 

Táplálkozási Akadémia Hírlevele II. évfolyam
Forrás: www.activia.hu