• Nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk mindenkinek, vidám készülődést,s szeretet teljes, boldog ünneplést.
  • A magyarországi fürdők közül harmadikként a harkányi fürdőt szeretnénk bemutatni a honlapunkat olvasóknak.
  • Negyedikként a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő jellegzetes „illatú” kénes termálvízét mutatjuk be.
  • Jobb gyógyulási és túlélési esélyei vannak a rendszeresen mozgó, egészséges testsúllyal élő prosztatarákos férfiaknak.
  • Illúzió vagy valóság? Varázsoljon 3D TENS útmutatót! Az izom- és idegingerlő berendezések felhasználóinak és a technológiai újdonságok iránt érdeklődőknek szeretnénk kedveskedni Kerekes Márton munkájával: a TENSEL névre hallgató alkalmazással.
  • A fizioterápia a természetes gyógymódok összességét jelenti, a természet energiáit (kémiai, mechanikai, elektromos, mágneses) használja fel gyógyításra.
  • Egyesületünk ebben az évben is több szakmai programot szervez. Kérjük, ha lehetősége van, támogassa adója 1%-ával egyesületünk működését, köszönjük. Részletekért kattintson!

nyaki fájdalomA KRÓNIKUS NYAK és DERÉKFÁJÁS konzervatív kezelése közül a trakciós terápia megítélése nem egyértelmű. Az élete folyamán a lakosság közel 60-85 %-a szenved derékfájásban. Ezek 90%-ának 2-4 hét alatt oldódik a panasza, de 60-80 %-uknak visszatér egy év alatt [1,2,3]. A nyaki fájdalom incidenciája 13%-ra tehető és a panaszok közel 50% ban később is visszatér.

Ezt a cikket (tanulmányt) átolvasva sokat lehet belőle tanulni, melyet ajánlok mindenkinek, aki a szakmában dolgozik. (P-né Duhaj Piroska, az egyesület (tiszteletbeli) elnöke)

A konzervatív kezelések közül a trakciós terápiát az Egyesült Királyságban csupán mintegy 7%-ban [5], Kanadában majdnem 30%-ban [6], és az USA-ban is csak 21%-ban [7] használják. Az elmúlt évek áttekintő közleményei ebben a kérdésben inkább negatívan ítélik meg a trakciós terápia helyét a derékfájás konzervatív kezelése között, részint a bizonyítékok hiánya miatt, részint, mert a vizsgált tanulmányok nem megfelelő metodikával készültek [8,9]. A test hossztengelyével megegyező irányú nyújtást már Hippokratész is használta gyógyításra. A középkorban még alkalmazták Hippokratész trakciós készülékét, amelyen a rögzített beteget a mellkasára, illetve a medencére hurkolt huzalok segítségével nyújtották.

Ez mai szemmel inkább egy kínpadra emlékeztet, s vannak utalások is arra, hogy e célra is használták. A trakciós eljárás lehet motorizált, lehet autotrakció, és lehet gravitális trakció. A vízalatti trakciós terápiát - a súlyfürdőt - magyar orvos, Moll Károly találta fel 1953-ban [10]. Nemzetközileg németül jelent meg összefoglaló az eljárásról [11], amelyet a súlyfürdő biomechanikájáról és nyújtóhatásáról [21,22,23] szóló számítások és kísérleti elemzések követtek. Ugyanakkor a súlyfürdő terápiáról még nem közöltek kontrollált orvosi tanulmányt, így az áttekintő közlemények, helyzetképek nem is foglalkoztak ezzel az eljárással. A súlyfürdőnél a nyaki, vagy hónaljtámaszos vízalatti felfüggesztés és nyújtás elsősorban a gerinc, de egyes esetekben az alsó-végtagi nagyizületek tehermentesítését, a nyomás alatt álló képletek (ideggyökök, porckorongok, stb.) felszabadítását célozza.

Moll Károly első kísérletei során egy erős hevederövre külön e célra készített súlyokat akasztott, miközben a beteg egy tutajon, vagy a korláton lógott a vízben a hónaljánál fogva. Ennek a módszernek a továbbfejlesztett változata lett az úgynevezett fürdőtutaj, amely a hónaljtámaszokon kívül már egy fejtartót is tartalmazott. Így a beteg 3 ponton volt felfüggesztve, a hónaljánál és a nyakánál fogva. Erre a gerinc magasabb részeinek húzásán kívül azért volt szükség, mert a hónaljtámaszos függés egymagában fárasztó, és ezt főleg többletsúly esetében 20 percnél tovább nem bírja a beteg. Ma tehát a súlyfürdő háromféle felfüggesztési kombinációt alkalmaz.

Az egypontos felfüggesztés során a fej egy körgalléron támaszkodik, a kétpontos felfüggesztésnél a beteg kétoldali hónaljtámaszon függ, és hárompontos felfüggesztés során a fejtartó gallér és a két hónaljtámasz együtt kerül alkalmazásra. A súlyfürdővel elérhető, hogy a meleg vízben az izmok ellazulnak, a gerinc megnyúlik, és ennek következtében a porcsérv visszahúzódik, amit a testre nehezedő hidrosztatikai nyomás is elősegít. A meleg vízben a kellemes érzés következtében jelentősen nő a kezelés hatásfoka, mivel az izomzat ellazul.

A nyaki kezelés esetében a nyaki galléron függ a beteg, és a víz felhajtóerejével csökkentett testsúlya adja az aktív húzóerőt, amelyhez ennek többszöröse, a passzív nyújtóerő társul, a dekompresszióból, azaz a testsúly-teher és az izmok összehúzódásának megszűnéséből [21,23]. Ezenkívül a nyújtóerő a derékra, vagy a bokákra akasztott ólom többletsúlyokkal még tovább fokozható. A csípő és térd kezelése hónaljtámaszról bokasúllyal történik. A kezelések időtartama 10-20 perc között mozog. Vizsgálatunk célja, hogy meghatározzuk, vajon a súlyfürdővel kezelt és a kontroll csoportok között van-e kimutatható különbség a klinikai paramétereket és az életminőség változását illetően. Van-e észlehető elváltozás az MR felvételeken a súlyfürdő előtt és után. Van-e létjogosultsága a súlyfürdőnek nyak és gerincpanaszokban szenvedő discopathiás betegek kezelésében.

A teljes anyag innen tölthető le:
sulyfurdo-cikk-bender-magyar-doc_2012050382948_37.doc  (180 kB)

Forrás: a word fájl tartalmazza